7.fejezet

- Francba!-hallottam, meg Jesse halk szitkozódását.- Tűnjünk innen!-mondta és karon ragadva beráncigált a suliba. Jesse elengedte a karomat és idegességében a fejét fogta.- Gyere velem.-mondta és elindult a folyosón, majd célba vette a fiú vécét.
- Én oda nem megyek be! Különben is, szerinted hol keresnének legelőször?
- Igaz, de nincs jobb ötletem. Ha neked van, akkor szólj!
- Ami azt illeti, van!-gyorsan tárcsáztam Michael számát és tömören elmagyaráztam a dolgokat.- Két perc és itt van! A hátsó kijárathoz megy, szóval induljunk!-mondtam és már indultam is.
- Várj! Beszélni szeretnék veled.- ezt a két mondatot úgy mondta, mintha soha többé nem lenne alkalmunk egymáshoz szólni.
- Rendben, mond!-mondtam kissé idegesen.
- Miért mentél csak úgy el?
- Mert...-nem bírtam elviselni a késztetést, hogy neked ne rohanjak!- Könnyebbnek tűnt elmenekülni, mint szembenézni a tényekkel. Tudod, később meghallgattam ismét a Runawayt és rájöttem, milyen igazad volt. Sajnálom.
- Danielle...-kezdte volna mondani, de megszólalt a telefonom, miszerint Michael itt van a parkolóban. Egy szó nélkül elindultunk a hátsó kijárathoz. Michael szinte az ajtó előtt állt meg, így viszonylag gyorsan elértük a kocsit, de sajnos a lesifotósok kiszúrtak. Néhány kép készült ugyan, de remélem, hogy egyiken sem látszódok! Nem akarok, holmi "sztárbarátnő" lenni! Ezek a paparazzók annyi félreérthető képet csinálnak, hogy nem győzik szegény emberek kimagyarázni magukat. Tudom... ez Hollywood velejárója, de nem hiszem, hogy bárki megharagudna, ha esetleg nem lógnának folyton az emberek nyakán!
- Michael, kitennél Hope-éknál? Megbeszéltem vele, hogy ma nála alszok! És bocsi, hogy taxisnak használunk!-mondtam. A szemem sarkából észrevettem, hogy Jesse összepréseli az ajkait. Na már megint mit mondtam?
- Persze; és semmi gond, amúgy is untam már a bioszt.-mondta, bár viccelni próbált.. de senki sem nevetett. Belenézett a visszapillantó tükörbe, majd csendben megállapította.- Ugye tudjátok, hogy követnek?
- MI?!-kérdeztük Jesse-vel szinkronban.
- A TV-sek. Nem igazán akarnak elengedni. Nem lenne egyszerűbb, ha eléjük állnátok és elmondanátok, hogy mi van?-mondta Michael.
- Ez rossz ötlet! Nem akarom, hogy Danielle nyakára hozza a bajt!-mondta Jesse.
- Mi van velem? Egy házban élünk, ha nem vennéd észre! Szerinted nem hoznád rám a bajt amúgy is? És ha már a bajoknál tartunk... Tudod, eddig nélküled is megoldottam a gondjaimat! Nincs szükségem a tanácsaidra!- vágtam Jesse hez. Megláttam Hope-ék házát és szóltam Michael-nek, hogy álljon meg. Jesse utána csak csendben ült. Kiszálltam a kocsiból, felvettem a kapucnim-mivel közben eleredt az eső- és elindultam a ház hátsó ajtajához. Michael és Jesse már elindult, mikor egy riporter és a stábja megállított.
- Szia! Az LA|StarNews tudósítója vagyok és lenne hozzád egy kérdésem. Mi van közted és Joe Brooks között?-kérdezte a nő. Barna, göndör haját egy narancssárga hajpánttal tűzte fel.
- Joe Brooks? Ki is az?-tettem a hülyét.
- Anglia egyik leghíresebb zenésze.-válaszolt a riporternő, majd ismét kérdezett- Mi van köztetek?
- Maga szerint, ha még a nevét sem tudom, akkor mi lehet köztünk? Egyszerűen csak rosszkor voltam rossz helyen! Ha erről a Joe Brooks-ról akarnak tudni, hát menjenek és kérdezzék őt! De nyugodtan megmondhatom, nincs köztünk semmi!
- Akkor is ezt állítja, ha Joe Brooks ezt tagadja?-egyre ellenszenvesebb ez a nő..
- Ha Joe Brooks... azt hiszi, hogy mi.. ketten.. járunk, hát nagyon.. el van szállva magától! Attól, hogy egy csomóan körülötte zsonganak, még nem álmodozik minden egyes ember róla!-a riporternő elöszőr meglepődött a kijelentésemen, majd folytatta a kérdezgetést.
- Tehát azt mondod, hogy még soha nem fordult meg a fejedben, milyen lenne vele járni?-kérdezte. Na ezzel fején találta a szöget! Igenis megfordult a fejemben.. kinek nem? De attól még nem álmodozok róla! Jó, akkor ezt most úgy kéne elmondani, hogy ne fordítsa ki a szavaimat a riporter..
- Tudtam!-mondta a nő.- Mond csak, az eddigi válaszaid közül melyik nem volt hazugság?
- Fogja már be! Semmi közöm a maguk szupersztárjához, érti?-mondtam kissé idegesen.
- Mivel magyarázod, a parkolóban történt esetet?
- Beszéltem egy sráccal, aztán maguk megjelentek! Ennyi és ha most megbocsátanak, dolgom van! Ha tudni akarnak valamit, kérdezzék Je.. Joe Brooks-t!-mikor majdnem kimondtam, hogy Jesse a riporter furán nézett, de miután kimondtam, hogy "Joe Brooks" bólintott. Szólt az opera-törnek, hogy kapcsolja ki a kamerát, majd visszaküldte a csapatot a kocsiba. Mikor minden "elcsendesedett" megszólalt.
- Kislány, ha elmondod, hogy mi is van pontosan köztetek, megígérem, hogy többé nem zaklatunk.
- Már megmondtam magának, nincs köztünk az égvilágon semmi!
- Rendben. Új kérdés. Hogy hívnak?
- Jenifer Lopez! Hiába kérdez bármit is! Nálam hiába kopogtat és örülnék, ha leszállna a magassarkújával együtt a barátnőm házának füvéről!-leszált a nő és körbenézett, hogy látta-e valaki.- Most megyek, szálljanak le rólam!-azzal fogtam magam és elindultam a ház felé. Pont, mikor az ajtóba értem, Destiny parkolt le a ház előtt. A riporter kíváncsian nézte őket, amint felém sétáltak.
- Hé, itt meg mi történt?-kérdezte Destiny.
- Szerintem bent tágasabb!-mondtam és fejemmel a riporternő felé intettem. Hope az ajtóhoz sétált és elővette a kulcsait. A tv-s nő ekkor lépett közbe.
- Szia! Biztos ismered Joe Brooks-t. Elmesélnél róla pár dolgot? Például, hogy mi van közte és a barátnőd közt?-kérdezte Hope-tól.
- Hogyne.-válaszolt mosolyogva. Hirtelen megfagyott az ereimben a vér.- Mindent szeretne tudni?-kérdezte még mindig mosolyogva majd kinyitotta az ajtót. A nő bólintott. Hope beküldött minket a házba, míg ő kint maradt, bár az ajtó nyitva volt így mindent hallottunk.- Semmi! És még mielőtt rászállna másra is, biztosítom hogy az égvilágon semmi közök egymáshoz! Most, ha megbocsát, távozom.-mondta majd becsukta az ajtót. Boldogan ugrottam barátnőm nyakába. Iszonyat hálás voltam ezért az egészért. Nem hiába a mondás: "A bajban ismerszik meg az igaz barát!"