5.fejezet

Mikor reggel felkeltem, kimentem a fürdőbe, majd leültem Desttel reggelizni. Szerencsére nem tudta meg, hogy mit is csináltam, mikor ő nem volt a szobájában, de remélem hogy ez így is marad! Miután befejeztük, beszálltunk a kocsiba és indultunk is a suliba. Nagyon furcsállottam, hogy alig szólt hozzám, pedig általában be nem áll a szája!
- Mit nem akarsz elmondani?-kérdeztem.
- Figyelj.. lehet, hogy szerinted nagy hülyeség az egész és remélem, hogy nem fogsz érte nagyon haragudni!-mondta, nagy levegőt vett, majd ismét folytatta- Beneveztelek arra a Justin Bieber-es "játékba". Tudod, ahol azt a lányt keresik, aki tökéletesen beleillene a videoklipbe.
- Hogy-mit-csináltál???-kérdeztem, épp abban a pillanatban parkoltunk le a suli parkolójában.- Mi a csudának neveztél be ENGEM?
- Szereted Justin számait, nem?
- De.. de attól még..-a szavamba vágott.
- Nincs de! Figyelj ha beválogatnak.. lehet, hogy egy tök jó élményben lesz részed. Ha viszont nem.. akkor sem veszítettél semmit!
- Igazad van. Bocsi, hogy így kiakadtam! Véglis mennyi az esélye annak, hogy pont engem választanak?
- Hé, állj hozzá pozitívabban!-mondta barátnőm.
- EZ JOE BROOKS! EZ JOE BROOKS!-sikította egy csaj, akinek épp nem ugrik be a neve.
- Atyám! Mekkora feneket kerítenek ennek az egésznek!-mondtam. Csak néztem a hatalmas tömeget, akik Jesse köré gyűltek. Legszívesebben én is ott állnék, egyenesen Joe/Jesse előtt.. és jól megmondanám neki a magamét, még ha nem is lenne igazam! Karon ragadtam Destinyt és elindultunk a suli felé. Mivel neki az első órája kémia és nekem pedig biosz.. így kettéváltunk, ő balra én meg jobbra. Hálát adtam azért istennek, hogy ezen az órán nem kell elviselnem Tom társaságát és persze azért is, mert egyedül ülhettem! Miután becsengetek a tanár belépett a terembe épp belekezdett volna a tanításba, mikor váratlanul kopogtattak. A tanár, Mr Stewar, kinyitotta az ajtót, amin belépett Jesse. Mi a francot keres itt???? Nem kéne órán lennie?
- Jó napot! Ugye ön Mr Stewart?-kérdezte Jesse. A hátsó padokból izgatott susmogás hallatszott előre.
- Igen, maga pedig az iskola legújabb kedvence. Kérem a papírját.-mondta kissé mogorván a tanár. Szinte kitépte Jess kezéből a lapot, majd mogorván annyit válaszol- Ms Smith mellett van még egy üres hely. Üljön oda.- Jess leült mellém, én pedig eléggé látványosan megpróbáltam minél távolabb kerülni tőle.
- Ms Smith, úgy látom nincs igazán oda a legújabb szenzációnkért.
- Eltalálta.-suttogtam.
- Én szívesen cserélek vele!-mondta valaki hátulról.
- Én is!-mondta megint más.
- Hölgyeim, mindeni a helyén marad! Danielle, te pedig megpróbálsz alkalmazkodni hozzá, mivel év végéig ez az ülésrend marad!-mondta a tanár ellentmondást nem tűrően. Néhány "Ahjj!" elhangzott, majd végre belekezdett az órájába. Jesse-re néztem, aki pont abban a pillanatban nézett rám. A tekintetünk találkozott és éreztem a kettőnk közti feszültséget, ugyanakkor láttam Jess szemében, hogy iszonyatosan megbántottam ezzel az egésszel. Talán mégis hagynom kéne, hogy megmagyarázza...